A vágógázokról általánosságban

A vágáshoz megfelelő gáz kiválasztása több szempont alapján történik. Egyrészt fontos a munkadarab anyaga, másrészt pedig, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a vágási felület minőségének. A vágógáz ugyanis hatással lesz a vágás sebességére, precizitására: nagy tisztaságú gázzal például nagyban növelhető a vágási sebesség és pontosság.

A vágógázokról és tisztaságukról

Nem mindegy tehát, hogy milyen anyaghoz milyen tisztaságú vágógázt alkalmazunk. A gyengén ötvözött acélokhoz és a szénacélhoz minimum 3.5 tisztaságú oxigén az optimális. Vannak azonban olyan anyagok, amelyek nem alkalmasak oxidációs vágásra, hiszen esetükben az oxigén vagy a nedvesség szennyezőanyagként funkcionálna, és akár oxidációs elszíneződést is okozhatnak. Ilyenkor általában nitrogént alkalmazunk, mely inertizáló adottságával oxidmentes vágási felületet eredményez. Ezeknél az anyagoknál a legideálisabb az 5.0 gáztisztaságú vágógáz.

vágógázokról

Amikor az oxigén és a nitrogén sem jöhet szóba, mert ezekkel reakcióba lépne a megmunkált anyag (például ilyen a magnézium vagy a tantál), leggyakrabban argont alkalmazunk. Magas tisztaságú argonnal viszont ezeknél az anyagtípusoknál is tiszta vágási felületet eredményezhetünk.

A legfontosabb tudnivalók a lézerhegesztésről II.

A lézerhegesztés rendkívül költséghatékony, precíz munkavégzést tesz lehetővé rövid idő alatt. Alkalmazásánál nem szükséges a megmunkált elem felmelegítése, melyből adódóan sokoldalúan alkalmazható.

A gépnek és a munkadarabnak nem kell érintkeznie egymással, tehát olyan esetekben is biztonsággal alkalmazható a lézerhegesztés, amikor el kell kerülnünk a deformálódást vagy a felület szennyeződését. A forgatható lencsék szinte korlátlan mozgást tesznek lehetővé, mely által a körülményesen vagy egyáltalán nem hozzáférhető területek hegesztését is el tudjuk végezni.

A lézerhegesztés típusai

Több típusa is van, melyek közül egyik a hővezetéses hegesztési eljárás. Ennek alkalmazásakor a lézer energiája hővé alakul át, amely hegfürdőt hoz létre a munkadarabon. Ezt aztán hőáramlással adja le, melyre nagy mértékben hatással van a választott védőgáz. A lézerhegesztés egy másik fajtája a mélyvarratos hegesztés, amely alkalmazásakor a fémet nem kizárólag megolvasztjuk, hanem el is párologtatjuk. Ez sokkal nagyobb teljesítményt követel meg, mint a hővezetéses eljárás.

A lézer-hibrid hegesztés több eljárásból áll, ezáltal számos előnnyel is bír. A lézerhegesztés ezen formája többek között plazma-, WIG- vagy MAG-hegesztéssel is kigészíthető. Az utóbbi kombináció nem csupán anyagi szempontokból nyújt kiváló megoldást, ugyanis vastagabb munkadarabok is hegeszthetők így. Mivel azonban két eljárást is alkalmazunk, így sokkal nagyobb odafigyelést tesz szükségessé a megfelelő védőgáz kiválasztása. Ilyenkor általában argonra, héliumra esik a választás, amelyet leggyakrabban szén-dioxiddal vegyítünk.

A legfontosabb tudnivalók a lézerhegesztésről I.

A lézerhegesztés hőforrásaként egy erősen koncentrált lézersugarat alkalmazunk, amely nagy energiasűrűségének köszönhetően az egyik leggyorsabb és legprecízebb hegesztési eljárást teszi lehetővé.

A lézerhegesztés és annak előnyeiről

Számos előnnyel rendelkezik, melyek közül a legfontosabb, hogy nem okoz deformációt, hiszen a lézersugár rendkívül fókuszált, tehát a megmunkált felületen kizárólag egy vékony sávot érint. Ezen felül képes áthatolni a hegesztett alkatrészen, melyből kifolyólag olyan területeket is hegeszthetünk, amelyekhez egyébként nem férnénk hozzá.

lezerhegesztes

A táv-hegesztés a lézerhegesztés egy olyan típusa, amelynek során két méterről is hegeszthetünk összetett elemeket. A sugarat gyorsan beállíthatjuk egy több szögben irányítható tükörrel, ezáltal a munkára fordított idő is kevesebb lesz.

Lézerhegesztési eljárások

Négy fontosabb lézerhegesztési eljárást különböztetünk meg: az alap lézersugaras forrasztást, a mélyvarratos, a hővezetéses és a lézer-hibrid hegesztést. Az első esetében hozaganyag hozzáadásával és anélkül is dolgozhatunk. A lézersugaras eljárással, akár egymással összeférhetetlen fémeket és fémötvözeteket is hegeszthetünk. Ilyenkor a forrasz energiaigénye a legfontosabb tényező, melyet megolvasztva kötjük össze az illesztési társanyagokat. A lézersugaras forrasztás kitűnő fáradási szilárdsággal és kötésbiztonsággal bír. Az ezzel az eljárással készült varratok sima és tiszta felületűek lesznek, a kiváló megjelenésű átmenet miatt pedig utómunkára sem lesz szükség.

Lézervágási alapismeretek

A lézervágási eljárással az összetettebb formák is gyorsan és pontosan vághatók ki. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a sugár vékony, határozott rést vág a megmunkálandó felületen. Mivel a hőbevitel alacsony, így számottevő mértékben a hő okozta deformációval sem kell számolni.

A lézertechnológiával végrehajtott vágás rendkívül jó minőségű, így igazából utómunkát sem tesz szükségesség ez az eljárás. A precíz végeredmény miatt rengeteg területen alkalmazzák: autóipar, gépipar, hajóépítés, repülőgépgyártás, vagy éppen az orvostechnika esetében is hasznosítják.

A lézervágás  típusai

Három nagyobb típusáról beszélhetünk: lángvágás, szublimációs vágás és olvasztó vágás. Az ideális lézeres vágástechnológiát a vágandó alapanyag, a minőség és költséghatékonyság együttese, illetve a használt gáz típusa határozza meg. A lángvágás, vagy más néven oxidációs vágás során a munkadarabot a lézernyaláb gyulladási hőmérsékletre melegíti fel, melyet ezt követően nagytisztaságú oxigénben égetünk el. Ezen eljárás alkalmazásához azonban muszáj, hogy az alapanyag olvadáspontja magasabb legyen, mint a gyulladáspontja. Többek között ilyen anyag az ötvözetlen vagy a gyengén ötvözött acél.

Amennyiben a megmunkálandó anyagot nem lehet lángvágási eljárással kezelni, olvasztó vagy más néven inert gázos vágást alkalmazunk. Ez esetben az anyagot olvadáspontra melegítjük fel, és az így keletkezett olvadékot nagy nyomás alatt, segédgáz támogatásával kifúvatjuk a vágórésből. A segédgáz többnyire nitrogén, azonban az ezzel kémiai reakcióba lépő anyagoknál általában argont alkalmazunk helyette. Olvasztó eljárást ötvözetlen és gyengén ötvözött acél esetében is igénybe veszünk, melynek végeredménye egy oxidmentes vágási felület. A vágás sebessége ebben az esetben azonban jóval lassabb. Szublimációs eljárást az olvadásponttal nem rendelkező anyagok (plexiüveg, kerámia, fa, papír) megmunkálásakor választunk. Ilyenkor a kezelt anyag szilárd halmazállapota gázneművé változik.

Az acélok hegesztéséről II.

A nem nemesíthető, finomszemcsés szerkezeti acél C-tartalma legfeljebb 0,2%. Az ilyen típusú acélok több olyan ötvözőanyagot is tartalmaznak, amely javítja az edzhetőségüket. Ebből kifolyólag fokozottan ügyelni kell a repedésveszély elkerülésére, aprólékosan meg kell tervezni a folyamatot.Tovább…

acélok

Az acélok hegesztéséről I.

Az acél a vas legfontosabb ötvözete. Az acélok legáltalánosabb ötvözőanyaga a szén, de ezt olykor más anyagokkal helyettesítik. A nikkel és a mangán ötvözőelemek például növelik az acél szilárdságát, a nagyobb mennyiségű króm pedig korrózióállóvá, savállóvá teszi. A krómmal, szilíciummal és alumíniummal ötvözött acélokra nagy hőmérséklet esetén sem jellemző az oxidálódás.Tovább…